2015.05.15. 20:15
Sziasztok,
pár mondatban megpróbálom összefoglalni, mit gondolok az elmúlt és a következő együttléteinkről.
Persze, ezek nem vadonat új dolgok, de nem árt ha felidézzük időnként a feladatainkat.
Teret adunk az együttlétnek.
Adjunk teret az együttlétnek!
Három év tapasztalata van mögöttünk az Erődben.
Szerintem évről évre jobb lett, az idén elérte a csúcsot nálam. (Régi hippi koromra emlékeztem, sokszor woodstocki érzéseim támadtak, pedig nem is voltam ott.)
Az együttlét kiteljesedett. (Folytatás a részletekben.)
Úgy gondolom, hogy a közönség is megérezte ennek az ízét, ezért is volt néha kezelhetetlen számunkra a helyzet. Elértük azt a célt, amit Jenő áhított, nem fesztivál vagyunk, hanem egy nagy és - megkockáztatom - boldog közösség, ahol sokan megtalálják a maguk világát, illetve teremtenek egy saját világot.
Addig mondogattuk, hogy előhívtuk ezzel a közönségből is a vágyat a hagyományos fesztiválokkal sokszor szembe menő változások elfogadására.
Most aztán itt vagyunk a sárkány előbújt, kéne vele valamit kezdeni, mielőtt felfal bennünket és a közösséget, végül is saját magát.
Terelgessük hát, de engedjünk vágyainak.
Ez tőlünk is más hozzá állást kíván a szűkebb-tágabb munkatársi csapatra gondolok, valószínű nekünk is el kell felejtenünk a hagyományos fesztivál szervezési feladatokat, át kell állni, és a közönség hullámzásaira figyelve megteremteni a rendet a káoszban.
Mert a káosz csak akkor érzékelhető, ha tudjuk, mi a rend.
A rend az én fogalmaim szerint az együttlétünk alkalmával bizonyos szabályok batartása és betartatása.
Sorolom az én Rend-jeimet:
1./ Információk az esemény időpontjáról és helyéről.
2./ Információ a részvétel lehetőségeiről (jegyek, karszalagok, beléptetés)
3./ Tájékoztatás a helyszínen található szolgáltatásokról, ezek árairól - étkezés, tisztálkodás, szállás lehetőségek, értékmegőrző.
4./ Fontosnak tartom néhány kiemelt esemény saját kézben tartását. Ilyennek gondolom a filmes programokat és az – eddig a főképp az Ékes teremben tartott - zenei programokat.
Ez a két fő terület, amelyből indultunk, amelyhez – szerintem – ragaszkodnunk kell.
Ilyennek gondolom még a műhelymunkára való felhívásokat, és azok bemutatását, a záró-programokat.
Ide sorolnám a jól átgondolt szakmai találkozásokat, amelyeket szintén meg lehet hirdetni, de ezt is saját kézben tartanám.
A fentiek megszervezése és végrehajtása éppen elég munkát ad nekünk.
5./ Az együttlét további eseményeit nem szervezném, egy általános felhívást tennék közzé, amelyben zenei, közösségi, kiállítás, és egyéb szabadidős programok megtartásának lehetőségére hívnám fel a jelentkezőket.
Ebben a felhívásban szerepelnie kell a felhasználható tereknek, az általunk biztosítható technikai feltételeknek. Szerepelni kell egy határidőnek – ez azonos lehet a filmek nevezési határidejével.
Ezen területek mindegyikéért egy felelős személyt kell kijelölni, (ennek is szerepelnie kell a felhívásban) és ezek a személyek tartják a jelentkezőkkel a kapcsolatot az előzetes megbeszélések alkalmával és a helyszínen is. Ezek egyszerűbb feladatok, erre talán könyebb embert találni és itt kaphatna esélyt a káosz.
Sajnálom, hogy nem leszek ott, amikor erről beszélgettek Ravazdon, ha van valami ellenvetés, kiegészíteni való írjatok, gondolkozzunk együtt, mert a
MEDIAWAVE - az együttlét öröme!